Temetkezés
A temetkezés fontos része életünknek, hiszen pontosan az utolsó állomása annak. Az a szertartás, amikor szeretteinket utolsó útjára kísérjük, mely a temető.
Szomorú dolog a gyász, hiszen elveszítünk valakit, aki valamilyen szempontból fontos volt számunkra, ezért ilyenkor törekszünk arra, hogy felejthetetlen legyen, és a lehető legnagyobb tiszteletet próbáljuk megadni.
A temetkezés mindig is része volt az emberiség életének, mely történelmi korszakonként és népcsoportonként változó. A szertartást főként a vallási szokások, valamint a hiedelmek határozzák meg.
A temető milyensége is teljesen különböző, gondoljunk csak az ókori Egyiptomra, ahol valóságos városok épültek erre a célra.
A temető fogalma már több tízezer évvel ezelőtt is létezett, melynek két alapvető célja is volt. Akármilyen vallás szerint is kezelték az eltávozott lelkét, a testét el kellett különíteni az élőktől, alapvető higiéniai célzattal.
Másik fontos szempont a temető elkülönítésére, maga a temetkezés és az azutáni szertartások sokasága. Manapság is megvan a különlegessége például Mindenszentek alkalmával a temető látogatásának.
A temetkezés sokféle módja létezik. Leggyakoribb a koporsós temetés, valamint a hamvasztás. Ezen kívül azonban létezik tengeri temetkezés, légi temetkezés és egyéb alternatív formák. Napjainkban, hazánkban az első kettő temetkezési forma a leggyakoribb.
A temetkezés módját általában az elhunyt végakarata határozza meg. Amikor nem áll rendelkezésre végakarat, akkor a legközelebbi hozzátartozók döntenek.
A temetkezés misztikuma az idők kezdete óta fennáll, melynek elsődleges oka, hogy mi élők, nem tudhatjuk mi vár ránk a halál után. Hozzátartozónk, akit ma gyászolunk, már nem tartozik hozzánk, valahová máshová távozott, amiről mi vajmi keveset tudunk. Talán ez adja meg a temető különös hangulatát.
Vannak, akiket félelemmel tölt el, vannak, akiket szomorúsággal. Egyetlen közös érzés biztosan összeköti az itt maradottakat, a veszteség, melyet megpróbálunk a legnagyobb tisztelettel kezelni, ez a végső búcsú.
